Jó reggelt! – Jó napot! – Jó estét! – Kellemes és hasznos időtöltést kívánok a honlapon! dr. Élthes Eszter

GYAKORLATI HOMEOPÁTIA
BETEGSÉGEK – SZERVÁLASZTÁS


ESETLEÍRÁSOK


VISSZA A GYAKORLATI HOMEOPÁTIA OLDALRA


MIGRÉN
ellen potenciált Digitalis-szal

A migrénnel az a baj, hogy nemcsak nagyon sok embert kínoz, ráadásul már egészen fiatal korban, és sokszor egy egész életen át, hanem az, hogy nehéz gyógyítani még homeopátiával is. Mégha sikerül is az akut rohamok hevességét valamely fejfájás, illetve migrén elleni szerrel jelentpsen csökkenteni, magát a betegséget, mely a rohamok vissza-visszatérésében jelentkezik, olykor még alkati kezeléssel is nagyon hosszadalmas meggyógyítani.

Imhäuser doktornő a migrénnél – csakúgy, mint a szénanáthánál – szintén olyan szert ajánl, mely a homeopátiával foglalkozó könyvekben nemigen szerepel. Pedig ismert jelenség, hogy a hivatalos orvoslás egyes szívgyógyszerei – e ritka esetben pozitív – mellékhatásként elmulasztják még az évtizedek óta fennálló migrént is. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Digitalis-t a hivatalos orvoslás is használja a szívpanaszoknál, Ezek után nem meglepő, hogy Imhäuser doktornő migrénes betegeit alacsony potenciájú Digitalis-szal gyógyította.

1970 körül ezt írta erről az igen kellemetlen panaszról:
       „Ma [azaz 1970-ben] az egész népesség mintegy 5 százaléka szenved migrénben, ami minden életkorban felléphet. Nem sokkal a II. világháború után egy anya nyolcéves kislányát hozta a rendelőmbe azzal a panasszal, hogy a gyermeknek születése óta migrénje van. Csodálkozó kérdésemre, hogy ezt honnan tudja, azt válaszolta, hogy a gyerek születése óta négyhetenkint beteg lett, ilyenkor nyomorultul és sápadtan nézett ki, hangosan kiabált és szünet nélkül hányt. Másnapra minden panasza eltűnt egészen a következő rohamig. Amikor a gyerek már tudott beszélni, ezt az állapotot migrénként ismerték fel.
       Az általam kezelt gyerekek 2 és 15 év között voltak, és egy-két kivétellel kezelésem után mindegyik rohammentes lett. A diagnózist könnyebb felállítani, ha a szülők, nagyszülők, különösen az anyai ágon, betegségeit is felderítjük. Ily módon fel lehet ismerni a későbbi migrén korai tüneteit is. Ezek közül a legfontosabbak: visszatérő szédülés, mely fekvő helyzetben javul.
       Minden, a homeopatikus irodalomban megnevezett migrén elleni szer (például Natrium muriaticum, Calcium phosphoricum, Sanguinaria) a gyermekeknél is hat. De e szerek közül a Digitalis az, amely a migrénnek csaknem összes tünetét lefedi.”

Imhäuser doktornő a leggyakrabban Digitalis D3-t, ritkábban D4-t írt fel, naponta 3-szor 3 cseppnyi adagot a nyelvre étkezések előtt.
        Tapasztalatai azt mutatják, hogy a Digitalis-terápiát hosszú ideig kell alkalmazni. Általában egy évig kell szedni a gyógyszert többször beiktatott 10 napos szünetekkel – ezek a szünetek nagyon fontosak.
       Bár a Digitalis az esetek túlnyomó többségében segített, az egy-két sikertelen esetből kiderült, hogyha nyolc heti gyógyszerszedés után a rohamok eredeti hevességgel vagy gyakorisággal lépnek fel, akkor abba kell hagyni a Digitalis szedését, és más kezelésre kell áttérni.

Megjegyzés: Tudomásom szerint Magyarországon a legalacsonyabb potencia, melyben Digitalis kapható, a D12 és CH 5. A Digitalis viszont azon szerek közé tartozik, melyekből az alacsonyabb potenciákra lenne szükség. Ezért azoknak, akiknek módjuk van külföldre utazni, ajánlott beszerezni ilyet, a legjobb a Digitalis D6. De addig is, amíg ezt megtehetik vagy azok, akik nem tudnak külföldre utazni, az itthon kapható potenciák is kielégítően segítenek.

A fotón a Digitalis purpurea, azaz a piros gyűszűvirág látható. A Digitalis homeopatikus gyógyszert a növény friss leveleiből készítik.

Feltéve: 2011. június 9.


Első lépések az
APOPLEXIA – GUTAÜTÉS, STROKE
szélütés, szélhűdés, agyvérzés, azaz az agyi inzultusok – esetén

„A homeopátiának egyik hatalmas előnye, hogy bizonyos fokig függetlenné teszi az embereket, kiszolgáltatottságukat csökkenti. Nem kell minden panaszukkal azonnal orvoshoz rohanni, méregdrága gyógyszereket beszedni, melyeknek ráadásul súlyosan károsító mellékhatásaik vannak. Magunk és környezetünk gyógyításához egy-két jó könyv, néhány alapvető homeopatikus gyógyszer, azaz házipatika, egy kis bátorság és elszántság kell csupán” – írtam A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA című könyvben. Ezen állítást kiválóan bizonyítja egy minap történt esemény.

A homeopátia nagyszerű gyógyító ereje a legfeltűnőbben a hirtelen fellépő bajok, sérülések, ijedtségek, megfázások, szívpanaszok, agyvérzések (illetve egy agyi ér elzáródása) esetén mutatkozik meg. Ezt példázza ragyogóan a következő eset.

Három nappal ezelőtt egyik ismerősöm édesanyja ébredés után elesett, nyelve lebénult, szívműködése vészesen legyengült. A fia – aki sejtette, hogy kezdődő agyvérzésről van szó – elsőnek Aconitum D30-at, majd Arnika D30-at adott neki. Ezután beadta neki a szokásos homeopatikus nyugtató szerét is (ez nála az Argentum nitricum), majd ő maga is bevette saját homeopatikus nyugtatóját, hogy ne essen pánikba, és nyugodtan tudjon intézkedni. Az idős hölgy állapota azonnal javulni kezdett, ha eleinte még akadozott is a nyelve, de már érthető volt, amit mondott. (Mire pár órával később a kórházba került, nyelvbénulása teljesen megszűnt.)
     Bár állapota egyfolytában javult, mégis bementek az ügyeletre, ahonnan kórházba szállították a nénit. Mivel ekkor már nem volt életveszélyben, elég soká tartott, amíg kivizsgálták, elhelyezték a belgyógyászati osztályra. Másnap a beteg kezeinek, lábainak zsibbadásáról és végtelen gyengeségéről, valamint fejfájásról panaszkodott. Ekkor Lachesis D30-at kapott fiától, ami a kezdődő gutaütés, illetve a fenyegető gutaütés elleni egyik homeopatikus szer. A szert délután kapta meg, másnapra végtagjaiból mindennemű gyengeség, zsibbadás elmúlt – büszkén mutogatta kezeit, hogy milyen erősen tud ismét fogni velük.

Az alaposabb kórházi kivizsgálás után kezelőorvosa csodálkozását fejezte ki, hogy a nyilvánvaló agyi inzultus ellenére a folyamat ahelyett, hogy rosszabbodott volna, nem csak megállt, de nagyon gyorsan javul.
     A történethez természetesen hozzátartozik, hogy az orvosoknak nem mondták meg, hogy a néni homeopatikus szereket kapott. Ez nagyon ajánlott, különben vége-hossza nem lenne a vitatkozásnak.

A fenti esetben a homeopatikus szereknek több funkciója is volt. Egyfelől lehetővé tette az azonnali reagálást. Ez az ilyen típusú bajoknál a legfontosabb. Akármilyen gyorsan jön ki az orvos, nem tudja helyettesíteni azt a segítséget, amit az állandóan magunknál tartott homeopatikus elsősegélyszerek – elsőnek is az Aconitum és az Arnika – jelentenek. Másodszor óriási lelki segítséget ad, hogy ha megtörténik a baj, nem vagyunk tehetetlenek, addig is tudunk valami észszerűt csinálni, amíg megérkezik az orvos.
     Ha a néni esete elejétől fogva sem volt talán életveszélyes (ezt már utólag nem lehet megállapítani), de a (részleges) bénulástól nagy valószínűséggel a gyors homeopatikus beavatkozás mentette meg. Ha a homeopátia csak az ilyen esetekben fejthetné ki áldásos hatását, már az is mekkora nyereség lenne mind az egyének, mind a család, a társadalom számára!

Végezetül megadom az agyvérzés, gutaütés legfontosabb homeopatikus szereit. Aconitum és Arnika mindig mindenkinél hat, ezeket kell azonnal beadni:
     További legfontosabb, leggyakoribb szerek (melyeket már a tünetek alapján kell alkalmazni): Belladonna, Gelsemium, Glonoium, Lachesis, Opium, Phosphor

A fotón az Arnica montana, melynek óvatosan megszárított és porrátört gyökeréből készül a homeopatikus gyógyszer. A növén magyar neve árnika.

Feltéve: 2011. június 14.


Mi történik, ha nem ismerjük fel az agyi inzultust,
illetve nincs nálunk homeopatikus elsősegélycsomag?

A most következő megtörtént eset azt mutatja be, mi történik, ha a jelenlevők nem tudják, mit kell vészhelyzetben tenniük. Ez előfordulhat akkor, ha nem ismerik fel a bajt, illetve nem tudják felmérni annak súlyosságát, de nagyon sokszor azért fordul elő, mert nincs lehetőségük helyesen reagálni, éppen, mert nem ismerik a homeopátia ilyen irányú előnyeit, vagy ha ismerik is, nem tartanak maguknál homeopatikus elsősegély szereket.
     Ez a történet kiválóan alkalmas, hogy A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA című könyv harmadik fejezetében leírtakat igazolja, azaz megmutassa, milyen életbevágóan fontos, hogy a legalapvetőbb homeopatikus szereket mindig magunknál tartsuk.

Egy nő mesélte a következő történetet: „Egy kerti-partin egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Kapott egy másik tányér ételt, és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Másnap felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét még az éjjel kórházba vitte, ahol nemsokára elhunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudtuk volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.”

Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha a következő kéréseket teszi fel az illetőnek:
     Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.
     Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot(összefüggően: pl. Szép napunk van.).
     Meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.
     Meg kell kérni, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.– Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

Ha az illetőnek e kérések teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívni kell a mentőket!

De addig is első legyen, hogy beadjuk az Aconitum D30-at, majd Arnika D30-at. És ha ismerjük az illető nyugtatószerét, akkor azt is (ha nem ismerjük, de van Ignatia kéznél, akkor azt be lehet adni). Mire a kórházba érnek nagyon sokat javulhat a beteg állapota!

Feltéve: 2011. június 26.


ALLERGIA – ALLERGIÁS SZÉNANÁTHA

Allergiának nevezzük azt a készséget, hogy egy vagy több idegen anyag (allergén) behatására allergiás betegség (tünetcsoport, reakció) keletkezik. Azaz az allergia tulajdonképpen az immunrendszer tévedése. A környezet ártalmatlan anyagaira (pl. virágpor) a szervezet úgy reagál, mintha azok veszélyesek lennének, és ellenanyagok (antitestek) termelését indítja be ellenük. Bár ezek az anyagok önmagukban nem veszélyeztetik a szervezetet, bizonyos egyének immunrendszere mégis kóros reakcióval válaszol rájuk.
     Az allergiás tünetek az allergénnel való első találkozást követően általában 2-3 hét múlva fejlődnek ki, de az ismételt behatásokra a jövőben már szinte azonnal megjelennek.

Az allergiás reakciók helyi jelenségeihez általános tünetek is társulhatnak, mint rossz közérzet, émelygés, bágyadtság, hőemelkedés.

Az allergiás hajlam öröklődik. A genetikai örökség és a környezet együttes hatása alakítja ki később az allergiás betegséget. Ez azt jelenti, hogy az allergia nem akut betegség, következésképpen nem lehet csak a tüneteket kezelni, mert ezzel maga az alapbetegség, azaz az allergiára való hajlam, és ami emögött a hajlam mögött a mélyben meghúzódik nem szűnik meg. Az allergiát ezért kell krónikus betegségként kezelni, és mint ilyent – mint minden krónikus betegséget – legeredményesebben és legmegbízhatóbban, de főleg mellékhatások nélkül, homeopátiával kezelni.

Az allergia a modern kor betegsége, régen szinte teljesen ismeretlen volt, most viszont egyre több ember lesz allergiás, és egyre több anyag vált ki allergiás reakciókat. Mivel e betegség, mára népbetegség, a modern kor terméke, logikus az a következtetés, hogy a modern kor jellegzetességei okozták: a rengeteg szintetikus anyag, a szintetikus gyógyszerek.

Napjainkban az allergia leggyakoribb megjelenési formája a szénanátha néven ismert tünetegyüttes.
     Az allergiás náthát, azaz szénanáthát okozó allergén anyagokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Szezonális allergiát okozó allergének:
     – kora tavaszi időszakban: virágzó fák pollenjei,
     – tavasz vége, nyár eleje: pázsitfűfélék,
     – nyári-őszi időszak: parlagfű, üröm, libatop, útifű, és különböző gombaspórák.

Egész évben tartó, folyamatos, vagy visszatérő allergiás nátha, melyet házon belüli allergének váltanak ki, pl.:
     – (atkás) házipor,
     – háziállatok (főleg macska) szőre, testnedvei,
     – csótány ürüléke.

Foglalkozással kapcsolatos allergiát okozó anyagok:
     – laboratóriumi állatok,
     – liszt,
     – latex, festékek, műanyag ruhák;
     – antibiotikumok, gyógyszerek.


ALLERGIÁS SZÉNANÁTHA
A szénanátha homeopátiás kezelése

Napjainkban az allergia leggyakoribb megjelenési formája a szénanátha néven ismert tünetegyüttes. Lassan nincs olyan család, ahol valaki ne szenvedne ettől a kellemetlen betegségtől. Becslések szerint Magyarországon csaknem 2 millió, azaz minden ötödik embernek vannak erősebb-gyengébb szénanáthás tünetei.

A szénanáthát vagy allergiás náthát a nyálkahártyára kerülő idegen anyagok (virágpor, házipor, állatszőr, stb.) váltják ki. Jellegzetesen orrdugulással, tüsszögéssel, könnyezéssel, szemviszketéssel jár. Az allergia következtében csökken a beteg szaglása, köhögés, nehézlégzés léphet fel.
     A szénanátha lehet időszakos, egy bizonyos növény virágzási idejéhez kötött. Ilyen például a leggyakrabban előforduló parlagfű-allergia. A szezonális allergiánál a tünetek súlyosságát a levegőben szálló pollen mennyisége határozza meg. Esős időben a tünetek enyhülnek, meleg, szeles napon fokozódnak.
     Fontos tudni, hogy a virágporok és egyes ételek között keresztallergia is fennállhat. Parlagfűre érzékenyeknél a dinnye vagy banán fogyasztása okozhat keresztreakciót.
     Szerencsés esetben a tünetek enyhék, de néha olyan súlyosakká válhatnak, hogy zavarják az alvást, állandó rossz közérzetet okoznak, esetleg nehézlégzés is kialakulhat.

Az allergia nem az akut, hanem a krónikus betegségek közé tartozik. Az akut tünetek mögött ott a krónikus réteg, mely a veleszületett hajlam, azaz genetikus örökség, a környezet és a saját immunrendszer gyengeségének együttes hatására alakul ki.
     Az allergia homeopátiás – és tegyük hozzá Magyarországon az eddig egyedül ismert és alkalmazott – kezelése két síkon folyik. Egyfelől megpróbálják a fennálló tünetegyüttest kezelni, másfelől – leginkább a tünetmentes időszakban – az allergia hátterében álló krónikus betegséget az úgynevezett alkati szerrel gyógyítani.
     A tüneti szerek használata krónikus betegség esetén valójában ellentmond a homeopátia szabályainak, de a súlyos szénanátha esetén a homeopaták kénytelenek ehhez a módszerhez fordulni, hogy pácienseiknek enyhítsék a panaszait. A tüneti kezelés természeténél fogda természetesen csak az adott időre korlátozódik, tartós, esetleg több évre szóló hatása nincs, nem lehet.
     A tünetmentes időszakban az úgynevezett nozódákkal és a beteg alkati szerével kell a krónikus betegséget kikúrálni, ami sokszor hosszadalmas folyamat. Dr. Molnár Mariann írja A homeopátia kézikönyve című könyvben: „Ha a [alkati] kezelés sikeres, ezt a tünetek enyhülése már az első szezonban jelzi, de tartós javulás, igazi gyógyulás csak több éven át folytatott, következetes homeopátiás kezelés esetén remélhető.”

Nem túlzás azt mondani, hogy a szénanátha a homeopátiában az egyik legnehezebben kezelhető betegségnek számít, mégpedig nem csak azért, mert krónikus betegségként alapos alkati kezelést igényel, hanem azért is, mert tünetei csaknem mindenkinél egyformák, azaz nincsenek feltűnő, csak az adott egyénre érvényes jellegzetességei. A homeopátiás szer kiválasztásához pedig ezek a különleges tünetek nélkülözhetetlenek. Ezért van, hogy a szénanátha tüneti kezelését gyakran még a klasszikus homeopátiát alkalmazó orvosok is úgynevezett komplex szerekkel folytatják (olyan homeopátiás szerek, melyekben több szer található, és nem egyénre szabott módon történik a kiválasztása), ami pedig nem felel meg a homeopátia szabályainak.

Mindezek ismeretében nő meg a sajátvér-terápia, sajátvér gyógyszer jelentősége, melyet A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA – BIZTOSAN, TARTÓSAN, OLCSÓN, MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL című könyv és ez a honlap mutat be.

Ez a kezelés se nem tüneti, se nem alkati kezelés, mégis a klasszikus homeopátia szabályait követi, teljesen „egyénre szabott” és éppen ezért ígér sikert. A homeopátia elve ugyanis azt mondja, hogy a betegségek kezelésénél az egzakt similiumot, vagyis a leghasonlóbb szert kell megkeresni és alkalmazni. Nos, az allergia – ahogy fentebb szó volt róla – a vér-összetétel „téves” megváltozása miatt jön létre. Tehát a baj okozója magában a vérben van. A sajátvér gyógyszer így a lehető leghasonlóbb gyógyszer minden olyan esetre, amikor a vér-összetétel megváltozása áll a betegség kialakulásának hátterében.
     És ha a sajátvérből a homeopátia szabályainak megfelelően állítjuk elő a homeopatikus gyógyszert, akkor a kezelésnek sikerrel kell járnia.

Ezen a honlapon olvashat a sajátvér-terápiáról, amit önmagának könnyen, olcsón elkészíthet. Ettől a terápiától csodás, tartós gyógyulást kap! Pontos leírását megtalálja A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA – BIZTOSAN, TARTÓSAN, OLCSÓN, MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL című könyvben.

A szénanátha gyógyításáról, illetve a sajátvér gyógyszer előállításáról a SAJÁTVÉR TERÁPIA és a GALÉRIA oldalakon olvashat.

Feltéve: 2011. június 27.


A TARTÓS GYÓGYNÖVÉNY-FOGYASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI
Az állandó kamillatea-ivás hatása,
azaz ártalmatlan-e a természetes gyógynövények tartós fogyasztása?
Írta: Gerhard Risch

Minden gyógyszerként bevett szer kivált valamilyen hatást. Ha egy gyógyszert tartósan adagolnak, akkor annak hatása alól az életerő nem tudja kivonni magát. A tartós gyógyszerszedés ingere kizökkenti az életerőt egyensúlyából, és krónikus betegség alakul ki.
     Nagyon fontos tudni, hogy nem csak a valóban mérgező anyagoknál történik ez így, hanem a teljesen ártalmatlan növényeknél is, mint például a macskagyökér vagy kamilla. Ezek tartós szedése az elsődleges hatásukon kívül a szervezetben egy másodlagos hatást is kiváltanak, ami már az életerő reakciója az őt érő tartós ingerre.

Sokan vannak, akik büszkék arra, hogy csak tiszta növényi kosztot fogyasztanak, vagy csak természetes gyógynövényeket szednek, holott ezek ugyanolyan károsak lehetnek, mint némely kémiai szer.
     Hogy ez mennyire így van, talán magam sem vettem volna nagyon komolyan, ha nem találkoztam volna egy pácienssel, akinek betegsége pontosan ezt az igazságot tárta szemem elé!

Egy 23 éves nőről volt szó, akinek évek óta borzalmas gyomorgörcsei voltak, melyek a nap bármely órájában felléphettek. Minden csak elképzelhető vizsgálatot végrehajtottak már nála, anélkül, hogy a betegségének legkisebb okát megtalálták volna. Ezért a legkülönlegesebb diagnózisokat állították fel, melyekre a legkülönbözőbb gyógyszereket adták, de semmi sem segített. Csonttá aszott, napjait teljes letargiában töltötte, állandóan ideges volt, és a fájdalmakat egyre nehezebben tűrte. Állapotán a homeopatikus gyógyszerek sem változtattak, egészen addig, amíg a harmadik találkozáskor meg nem említette, hogy egy felvilágosult, nagyon egészségesen élő családból való, ahol reggel, este, és ha szomjas volt, csak egyetlen folyadék létezett: a kamillatea.
     Elhagyattam vele a kamillateát, és a nő azonnal meggyógyult. Az történt vele, ami a kamilla gyógyszervizsgálatánál jelentkezik az egészséges embereken: túlságos fájdalomérzet, idegesség és gyomorgörcsök.

Ezen eset óta sok mindent, amit az emberek fogyasztanak, legyenek bármilyen hangosan hirdetett „természetes gyógynövények”, nem tartok ártalmatlannak. Különösen akkor nem azok, ha tartósan, szünet nélkül szedik.
     Ezért kell nagyon odafigyelni a reklámokban hirdetett „vény nélkül kapható, homeopatikus komplex szerekre”. Ilyeneket soha nem szabad semmilyen bajra állandóan szedni!

A képen a Matricaria chamomilla, magyarul orvosi székfű látható. A friss, virágzó növényből készül a Chamomilla nevű homeopatikus gyógyszer.

Feltéve: 2011. július 1.


ANTIBIOTIKUM HELYETT HOMEOPÁTIA
Esetleírások Gerhard Risch Homöopathik című könyvéből

Az ELMÉLETI HOMEOPÁTIA oldalon, „A homeopátia elve” című cikkben leírt elvi megállapítások a gyakorlatot a következő módon befolyásolják:

1. Betegség esetén nem a legfontosabb és nem a legelső teendő a kórokozók leküzdése. Következésképpen az antibiotikumok nem a helyes utat jelentik. Mindenki előtt ismert, hogy gyakran a betegség a kórokozók megsemmisítése után is fennmarad, illetve a páciens nem lesz egészséges. Gyakran éppen az antibiotikumos kezelés vezet egy krónikus betegséghez, kóros állapothoz, melyet a homeopátiában elnyomás-szindrómának neveznek.

2. Miként a talajnak árt, ha a gyomot mérgező gyomirtóval irtják ki, úgy okoz kárt az emberi szervezetnek, ha antibiotikummal árasztják el. Pont akkor, amikor a szervezetnek minden erejére szüksége volna betegsége legyőzésére, e szerekkel még további károkat okoznak neki. Ezért még a fertőzéses megbetegedésekkor is ott kell beavatkozni, ahol a baj elkezdődött, nevezetesen a szervezet irányító központjában (az életerőnél). És pontosan erre képes a homeopátia!

Ennek bemutatására álljon itt három példa (az elsőt James Kent mesélte el saját praxisából, a másik kettő Gerhard Risch orvosi tapasztalata), majd ezeket követően Hugo Ohntrup sebész szakorvosnak az antibiotikumos kezelésről írt szakvéleménye.


1. eset
Ételmérgezés ellen Podophyllum

Akkor történt, amikor a környéken ételmérgezés (valószínűleg szalmonella-mérgezés) dúlt. Egy nap egy fiatal anya karján hozta gyermekét a rendelőmbe, aki úgy nézett ki, mint akinek már nincs sok ideje hátra. Miközben anyja karján feküdt, vékony, sárgás, bűzős bélsár csorgott a szőnyegemre. A szag borzasztóan átható és undorító volt, maga az ürülés olyan bőséges, hogy az anya megjegyezte, nem tudja elképzelni, honnan jöhet ennyi egy ilyen kis gyerekből. Néhány Podophyllum C30 bogyót tettem a gyerek nyelvére, és hazaküldtem őket.
     Mivel a gyerek már nagyon rossz állapotban volt, megkínzott, beesett, hullaszerű arccal, nem voltam biztos benne, hogy a gyógyszer még hatni tud. Ezért nagyon megörültem, amikor másnap a nagymama arról számolt be, hogy a gyerek reggelre teljesen rendbe jött. A kisgyermeknek semmilyen más szerre nem volt szüksége a teljes gyógyuláshoz!
     Ezután még számos ehhez hasonló esetem volt, és Podophyllum a C30 potenciában mindig segített. A különös az volt ezekben az esetekben, hogy a gyógyulás szinte egyetlen pillanat alatt, az első, azaz egyetlen adagra megtörtént.

A Podophyllum hasmenés tünetei: rendkívül kellemetlenül, áthatóan bűzős bőséges, vizes, nyákos, sárgás, fröcskölő hasmenés, főleg kora reggel és nyári napokon, melyet fájdalom, gyomorkorgás, erős bélhangok előznek meg. A fájdalom hason fekve csökken, de újabb hasmenést vált ki. Leggyakrabban ételmérgezés vagy sok nyers gyümölcs fogyasztása után jelentkezik. Gyomorégéssel, émelygéssel, hányással kísért fejfájás is kísérheti.

(A fordító megjegyzése: Jó lenne tudni, hogy hány ember életét menthették volna meg, vagy a megbetegedettek, de életben maradtak közül hánynak nem kellene maradandó mellékhatástól – pl. veseelégtelenségtől stb.– szenvednie, ha a mostani [2011 nyáreleji] németországi ételmérgezést homeopátiával, Podophyllum homeopátiás gyógyszerrel kezelték volna súlyos antibiotikumok helyett?)

A fotón a Podophyllum peltatum, magyarul: májusi alma növény látható, melynek szárított kivonatából készül a Podophyllum homeopátiás gyógyszer.


2. eset
Streptococcus fertőzés (orbánc) ellen Pyrogenium

Ez az eset azért volt számomra (Gerhard Risch írja) annyira drámai, mert első gyerekemmel történt, aki életveszélyes streptococcus fertőzést kapott. A diagnózis egyértelmű volt: orbánc (erysipelas).
     Fiam 1 és 3/4 éves volt, és a történet úgy kezdődött, hogy egy kora reggel különös zajra ébredtünk, olyanra, melyet egy üresben járó öreg diesel-autó produkál. A hangot a kisfiunk reszketésétől ide-oda rázkódó gyerekágy adta ki magából. A hidegrázós gyerek szemei összevissza forogtak, és nem volt magánál. A lázmérő 41,2 fokot mutatott. Kihívtuk a gyerekorvosunkat, egy tapasztalt öreg homeopatát, aki azonnal jött, de nem talált semmi kórosat. A tüdők tiszták voltak, a fülek, a has tünetmentesek – de fontos megjegyeznem, hogy a tipegőt csak combig hajtottuk le, vagyis nem vettük le teljesen a gyerekről. Az orvos tanácstalanságában Aconitumot és Belladonnát adott, két olyan szert, melyet különösen gyermekeknél a hirtelen fellépő panaszoknál – nem helyesen – rutinszerűen alkalmaznak.
     A mi esetünkben e szerek a világon semmit sem csináltak. Viszont a nap folyamán a hidegrázás lassan alább hagyott és helyette kínzó forróság lépett fel. A láz maradt, és amikor a lázmérő következő éjszaka még mindig 41,5 fokot mutatott, újra elhívtuk az orvost. Most azonban már végre egészen levettük a tipegőt a gyerekről, és akkor tűzpirosan elénk tárult a térde alatt egy orbánc, mely ekkorra már elérte a felnőtt tenyérnyi nagyságot. Középpontjában felismerhető volt egy kis karcolás, melyet a fiú három héttel előbb egy tüskés ágtól szerzett az erdőben.
     Az orvos megijedt, és kijelentette, hogy a gyermeket azonnal kórházba kell szállítani, ahol antibiotikummal kell kezelni. Ez a megoldás azonban a saját és ismerőseink kellemetlen tapasztalatai miatt egyáltalán nem tetszett nekünk, ezért nagyon megkönnyebbültünk, amikor az éjszakai kórházba-szállítás különböző okokból késlekedett. Következő reggel az orbánc még nagyobb lett, és már a térd fölé is el kezdett terjeszkedni.
     Ekkor én, aki még csak homeopátiás tanulmányaim elején jártam, bátorságot vettem magamnak, és 5 bogyó Pyrogenium C30-t beletettem egy pohár vízbe, megvártam, amíg feloldódik, és megitattam vele a gyerekemet. A hatás drámai volt! A láz azonnal süllyedni kezdett, este már csak 38, másnap reggel pedig 37,3 fokot mutatott a hőmérő. És az orbánc is egy órával a szer beszedése után láthatóan elkezdett visszafejlődni és halványulni, de óriási nagysága miatt még így is öt napba telt, amíg teljesen eltűnt.

És még valami nagyon érdekes, meglepő dolog történt. Miután az orbánc eltűnt, a fiúnk elkezdett beszélni! Bár korához képest jólfejlett, erős, értelmes, akaratos gyerek volt, de beszélni nem tudott. Csak néhány érthetetlen szó, gügyögés hagyta el eddig ajkát, most azonban egyik pillanatról a másikra folyékonyan és rendes mondatokban elkezdett beszélni.
     Az akkori gyerek ma 35 éves felnőtt, erős férfi, aki rengeteg sport-sérülése és balesete ellenére soha többet nem szerzett hasonló fertőzést.
     Abban az időben még nagyon kezdő voltam, repertóriumom sem volt, de ismertem a Pyrogenium vezető tünetét: nagyon erős és hosszan tartó hidegrázás, és a vérmérgezéses állapot.

A fotón egy orbánc látható, a nyíl a kis sérülésre mutat, melyből a vérmérgezés elindult.


3. eset
Tüdőgyulladás ellen Bryonia

Egyik délután felhívott egy kolleganőm, és elmesélte, hogy 11 éves fia két nappal azelőtt lázas betegen ment haza az iskolai kirándulásról. Másnapra a láza 39,5 fokra emelkedett, és mivel ehhez még száraz köhögés és világosan kivehető orrcimpa-vibrálás (az ú. n. orrcimpa-légzés) párosult, kihívta a gyermekorvost, aki minden kétséget kizáróan tüdőgyulladást állapított meg, és otthagyott egy csomag antibiotikumot, melyet – szerinte – a fiúnak feltétlenül be kell vennie. Csakhogy a szülők semmiképpen nem akarták antibiotikummal kezelni gyermeküket, ezért hívtak fel engem.

Ezek után közösen összeállítottuk a gyermek tüneteit:
     1. A kiránduláson teljesen átfagyott és átázott. 2. Köhögése nagyon fájdalmas volt, a fájdalmat különösen a szegycsont alatt érezte. Az egész mellkasa fájt, mégpedig annyira, hogy mozdulatlanul feküdt, mert mindennemű mozgás csak rontott az állapotán. 3. Erős székrekedése volt. 4. Nagyon szomjas volt, feltűnően sokat és mohón ivott. 5. Kifejezetten szelíd kedélyállapota megváltozott, annyira ingerlékeny és dühös lett, hogy még tárgyait is hozzávágta édesanyjához.
     E tünetek egyértelműen Bryonia-ra utaltak. Édesanyjának volt otthon D12-es potenciában, ebből egy pohár vízben feloldott10 bogyót, melyből minden félórában megitatta a fiát. De erre csak kétszer került sor, mert a második adag után a gyerek elaludt. Nyugodt éjszaka után másnap reggel csak 37,4 és délben már csak 36,8 fokot mutatott a lázmérő. Amikor a gyerekorvos délután megvizsgálta, a tüdők már tiszták voltak. Az orvos a gyereket egészségesnek nyilvánította, és örült, hogy az antibiotikum ilyen gyorsan hatott, mert az anya, hogy a kellemetlen vitákat elkerülje, nem mondta el neki az igazat, hogy valójában mitől is lett ilyen gyorsan egészséges a gyermeke.

A fotón a Bryonia alba, magyarul: fehér földitök látható, egy kuszónövény, mely fákra, cserjékre kapaszkodik fel. Ebből készül a Bryonia nevű homeopátiás gyógyszer.


4. eset
Fogorvosi kezelés után homeopatikus gyógyszer-koktél

(Ez az eset nem Gerhard Risch, hanem a saját tapasztalatomat meséli el.)

Fogorvoshoz menés előtt érdemes minden esetben, akár húzásról, akár tömésről van szó, Arnika C30-ból egy vagy két adagot bevenni.
     A foghúzás, vagy feltárással történt fogeltávolítás, a gyökércsúcsreszekció, vagy bármilyen más szájsebészeti beavatkozás – például a most oly divatos implantáció – után a fogorvosok rutinszerűen írnak fel valamilyen antibiotikumot (mint tette velem is a napokban valaki).

A receptet illedelmesen átvettem, zsebre tettem, majd hazajöttem. Mivel már a fogorvosi látogatás előtt bevettem Arnikát a sebem egyáltalán nem vérzett és alig fájt. Otthon elővettem egy 2 deciliteres poharat, megtöltöttem vízzel és a következő gyógyszerekből 5-6 bogyócskát szórtam bele: Arnika C30, Calendula D4, Ledum C12, Symphytum D6, Staphisagria C30. (Azért pont ezekből a potenciákból, mert ezek voltak itthon – más, ezekhez hasonló potencia is megfelelt volna.)
     Ebből a koktélból két-háromóránként kortyoltam egy keveset, úgy hogy a 2 deciliter víz egész napra elegendő maradt. Három napon keresztül folytattam ezt a kúrát. Mivel nem volt rá okom, mert alig fájt a seb, a kissé megduzzadt arcom csaknem lelohadt, három nap után abbahagytam a kezelést, és már csak olykor-olykor vettem be egy-egy adagot Arnikából vagy Symphytumból.
     Mindazonáltal, ha szükséges, a kúrát egy hétig is folytatni lehet.
     Az első és második nap Pyrogenium C9-ből is vettem be pár bogyót, de azokat nem a többivel együtt, hanem külön szopogattam el. (Eredetileg C30-t akartam bevenni, de ez a potencia nem volt otthon.)

Az orvos öt napig akarta velem szedetni az antibiotikumot. Én a fenti kezelést három napig folytattam, a felhasznált szerek mind beletartoznak a homeopatikus elsősegélycsomagba, úgy hogy se pénzt nem kellett kiadnom, se antibiotikummal nem kellett szervezetemet fölöslegesen bombáznom.


Az antibiotikum-kezelés hatásmechanizmusa

Ezen érdekes, számos embernek meglepő, de a homeopátiát már ismerők számára természetes, mindennapi esetek bemutatása után, álljon itt egy részlet Hugo Ohntrup sebész szakorvos, majd homeopata háziorvos a „Homeopátia és keresztény hit – Összeegyeztethető?” című magyarul nemrég megjelent könyvének

„Hogy jutottam el hagyományos orvosként a homeopátiához”
Írta: Hugo Ohntrup sebész szakorvos
című fejezetéből:

Egyre nőtt bennem a lappangó elégedetlenség azzal szemben, ami az egészségessé válás terén elérhető volt, annak ellenére, hogy minden diagnosztikai és terápiás eszköz rendelkezésemre állt. Az örök derékfájás „keresztje”, az allergiák elharapózása, a fertőzési hajlam halmozódása, bronchitis és asztmaproblémák – ezeket legtöbbször csak rövid időre sikerült enyhíteni, hamarosan újra visszaállt a régi állapot. A betegek valahogy így nyilatkoztak: „Doktor úr, ez így nem mehet tovább. Nincs még valami más, még akkor is, ha nem fizeti a betegbiztosító?” És megtapasztaltam, hogy kisbuszos utakat szerveztek, melyek során a páciensek egy olyan kollegához vitették magukat, aki alternatív módszereket alkalmazott.
     Így döntöttem 1970-ben a továbbképzés egy másik formája mellett. .. Itt jelentkezett számomra először a betegek másfajta kezelésének gondolkodási mintája.

Meg kellett tanulnom a beteg szervezet által küldött jeleket másképp értelmezni, újra „megérteni”. Ez azt jelentette, hogy egy tünet mindenekelőtt jel, és nem maga a betegség. Tehát arról volt szó, hogy alkalmas és megfelelő szerekkel és intézkedésekkel kell reagálni a jelekre, és ezzel támogatni az öngyógyulás képességét. Ezzel szemben beláthatatlan következményei vannak, ha a betegség jeleit gyógyszerekkel akarjuk megszüntetni és a lehető leggyorsabban megszabadulni tőlük.

Ez egy antibiotikum bevételének példáján vált világossá számomra. Ugyanis egyetlen penicillintablettával a billió testsejt mindegyikére, mindegyikére ötszázezer molekula penicillin jut. Egy fájdalomcsillapító tabletta esetében a kis molekulák miatt ez a szám ötmillió.
     Tehát az antibiotikumos kezelés alatt a beteg minden testsejtjének – a maga ezer csodálatos és bonyolult biokémiai reakcióját végrehajtva – a saját teljesítménye mellett járulékosan még ezzel az áradattal is meg kell birkóznia, akkor is, ha neki semmi köze a célszervhez – mondjuk a gyulladt hangszálakhoz. És mivel ez nem áll meg egy tablettánál, hogyan hatnak a szervezet ökológiai egyensúlyára az ilyenfajta megterhelések?
     És ami még súlyosabb: minden sejt életében gyakran adódik a feladat, hogy a kromoszómában egy fehérje építőelemet ki kell cserélnie. Ilyenkor az építőelem leválasztódik, és egy új helyettesíti. Ez könnyen megzavarható folyamat. Amennyiben ezzel egyidőben antibiotikumos kezelés zajlik (például éppen chloramphenicol-terhelés uralkodik a szervezetben), a normális fehérjeszerkezet helyett egy kapcsolódási hiba, egy nonszenszfehérje képződhet. Ez a hiba, ez a téves üzenet azonban minden egyes sejtosztódáskor kényszerűen továbbadódik!
     Ez sokkolt. A Contergan-katasztrófa még nem olyan régen történt, szörnyűsége még emlékezetünkben élt. (Az ötvenes évek végén Németországban egy hányinger-csillapító gyógyszer hatására több száz csecsemő született komoly fejlődési rendellenességgel, elsősorban végtaghiánnyal.)

És amikor elképzeltem, hogy egy ilyen hibás sejtelfajulás elősegítheti a rák kialakulását, vagy hogy akár egy nemi sejt megváltozhat, és az örökítőanyag károsodhat, beláthatatlan következményeknek láttam kitéve magam és pácienseimet.
     Ami a gyógyszeres kezelésben addig oly gyakran csalódást okozott számomra, talán a megközelítésmóddal függött össze. A betegség megjelenését a rendelkezésre álló hivatalos gyógyszerekkel eddig csak félretoltam, elnyomtam, de nem gyógyítottam meg. Mindenesetre a jövőben a veszélyeket és mellékhatásokat el akartam kerülni. Így vezetett utam a homeopátiához.


Amit itt a szerző, egy orvos leír, valójában nem más, mint annak a magyarázata, hogy a modern betegségek, elsősorban a krónikus betegségek és a rák, feltehetően a gyógyszerek mellékhatásai!

Ha megfigyeljük a környezetünket, sok ismerősünknél látjuk, hogy hihetetlen mennyiségű gyógyszert szednek, mégis egyre betegebbek lesznek, egyre több új nyavalya gyötri őket. A múltkor barátnőmet, akinek sok panasza van, megkértem, hogy tegye ki az asztalra az összes gyógyszert, amit szed. Végeláthatatlan sorban hozta a különböző gyógyszeres csomagokat. A legtöbbjükön olyan figyelmeztetés állt, hogy egymagában is súlyos veszélyt jelenthet a szedése. És ő ezeket mind így együtt szedte! Nem csoda, hogy hónapról hónapra újabb tünetek jelentkeznek nála, egyre kellemetlenebbek, úgy hogy most már egyébként remek kedélye is elromlott.
     Amikor megkérdeztem, hogyan kezdődött, és minek ennyi fajta gyógyszer, elmesélte a kezdeteket. Az első gyógyszert a korával járó kis kellemetlenség ellen kapta, amit – ha már nem akart türelemmel elviselni – a homeopátia is ragyogóan megoldott volna. Alig néhány hónap szedés után jelentkezett nála az újabb panasz, arra kapta a másodikat. És így tovább és tovább, most már túl van több hosszú kórházi kezelésen, kortizon kúrákon, anélkül, hogy bármelyik panasza teljesen és végleg eltűnt, vagy akár lényegesen csökkent volna.

Ami a legérdekesebb, hogy ennek ellenére nem hagyja abba az orvoshoz járást és a gyógyszerszedést. Azt hiszem, az emberek nem meggyógyulni akarnak, hanem fájdalom nélkül élni, és hogyha ezt kábítással érik csak el, az sem baj. Tenni önmagukért, kicsit megerőltetni magukat, legalább annyira, hogy nem automatikusan kapják be a gyógyszert, hanem megfontoltan, a szabályokat betartva, ahogy a homeopátiában kell, nos, ez már sokakat megerőltető feladat elé állítja.


Feltéve: 2011. július 30.


A KÖRÖMGOMBA KEZELÉSE

Mint már a honlap más helyén szó volt róla, az téves elképzelés, hogy az alkati szer egész életünkben minden problémát meg tud oldani. Mikor egy társaságban a homeopátiára esett a szó, egy hölgy gúnyosan nevetett, és a homeopátia „ostobaságának” bizonyítására ezt a történetet mesélte el: egyik ismerőse gyermekének a lábujján körömgomba jelent meg, és amikor ő segíteni akart, ismerőse kijelentette, hogy homeopátiás szerrel majd maguk megoldják a problémát. „Egy kicsi bogyóval el akarja tüntetni a körömgombát, micsoda ostobaság”, fejezte be meséjét a hölgy.

Nos, a körömgombát – úgy gondolom – valóban nem lehet egyetlen bogyóval eltüntetni. Hogy miért? Magyarázatképpen álljon itt elsőnek egy nagyon híres és nagyon sikeres angol homeopata, J. Compton Burnett írása „Die Wechseljahre der Frauen” (A nők változókora) című könyvéből, melyet ugyan ő Hahnemann pszóra-tanáról írt, de most annak bizonyítására idézem, hogy bizonyos akut, helyi bőrtüneteket nem lehet Hahnemann, a homeopátia atyja által felállított alapelv bigott alkalmazásával kezelni.


J. Compton Burnett
A Hahnemann-i pszóra-tan újrafogalmazása

… Amikor én elkezdtem homeopátiával gyógyítani, egyszerűen elfogadtam a pszóráról szóló tanítást, és a legkomolyabban elhittem, hogy Hahnemann szigorú követői a rühöt dinamizált szerrel gyógyítani tudják, ezért én is megpróbáltam ezt utánuk csinálni.
     Így adódott, hogy egy fiatal nőt egy évnél tovább antipszórikus szerekkel, különösen magas potenciájú Sulphurral kezeltem, melyet egyre magasabb potenciában adtam egészen a legmagasabb fokig; és mi volt az eredmény? Tökéletes kudarc, ami után a beteg szülei teljes joggal alkalmatlannak ítéltek és a kezelést megszakították. A pácienst ezután egy szomszédos kolléga elég gyorsan meggyógyította szulfurkenőccsel, szappannal és vízzel, míg engem, mindazok, akik az esetet ismerték, bolondnak kiáltottak ki.
     Ennek ellenére néhány évig tovább hittem e tanban, és továbbra is megpróbáltam a rühöt homeopátiás szerekkel gyógyítani, és milyen eredménnyel? Majdnem minden esetben kudarcot vallottam. …

Hahnemann tételét a következőképpen szeretném újrafogalmazni: A rühöt nem lehet dinamizált gyógyszerekkel meggyógyítani, és ezért a rühatkákat minél hamarabb meg kell ölni; de ezt dinamikus módon nem lehet megtenni. A rühatkákat egyszerre kell elpusztítani. De nem a rühvel együtt meglévő, az atkák által csak felszínre hozott konstitucionális kiütésekről beszélek. Nem állítom, hogy az atkák nem tudják megmérgezni a vért – valójában azt hiszem, hogy igenis képesek erre, és ezért kell őket kénnel azonnal elpusztítani. De – és ez nagyon fontos –, ha az atkák a kiütést egy már meglévő állapotból hozzák elő, akkor ezt a kiütést nem szabad külső eszközökkel eltüntetni.
     Ez a döntő! Itt van a kutya elásva! A legkülönösebb következményektől kell tartanunk, ha a konstitucionálisan meglévő bőrkiütéseket elnyomjuk, amelyeket belső rejtekükből a rühatka maga vagy annak mérge hoz elő. Ha gondosan tanulmányozzuk a rüheseteket, észrevesszük, hogy azok, akik alkatilag terheltek voltak, számos, különböző fajtájú kiütéstől szenvednek, melyek az atkákkal való fertőzés előtt már potenciálisan megvoltak. Ezeket a betegeket a megfelelő homeopátiás szerekkel kezelni kell, és kiütéseiket nem szabad elnyomni – de az atkákat parazitaölő méreggel el kell pusztítani. … A valódi rüh elnyomásának veszélyes következményei a valóságban nem a rühtől származnak. Az atkák ugyan mérgező állatkák, melyeket azonnal el kell pusztítani. De a veszélyes következmények a dyscrasiás bőrkiütések elnyomásából keletkeznek, melyek a rühtől szenvedő pácienseknél már eleve megvoltak – tehát ezeket nem maga a rüh idézte elő –, s amelyeket gyakran az atkák vagy azok mérge hoz felszínre.
     Számomra a pszórakérdés ezen megoldása rendkívüli szellemi megelégedettség forrása, mivel azóta a rühöt – az atka-betegséget – kén bedörzsölésével, szappannal és vízzel gyógyítani tudom, miközben azt piszkos parazita-betegségnek tartom, mely kívülről hat az emberre. Ugyanakkor nem nyomom el azt a bőrbetegséget, amely belülről ered és már a rühbetegség előtt létezett, bár valószínűleg az atkák ingerlő hatására fejlődött ki. Ami kívülről jön, azt kívülről kell kezelni, ami belülről, azt belülről.


Ha a rüh-betegséget a körömgombával és az rüh-atkákat a gombával helyettesítjük be, akkor megkapjuk a választ arra, hogy miért nem lehet a körömgombát homeopátiás szerekkel belsőleg eltüntetni. A gomba kívülről jön, és azért tud megtelepedni, mert a köröm beteg. A köröm betegsége a belső betegség, a kezdeti probléma, és erre kívülről telepszik rá a gomba. Tehát ahogy Burnett megtapasztalta és leírta, először a kívülről jött bajt kell külső módszerekkel elpusztítani, és csak utána lehet a belső bajt potenciált homeopatikus szerekkel meggyógyítani.

A körömgomba külső elpusztításához sajnos az esetek túlnyomó többségében igénybe kell venni egy bőrgyógyász segítségét, azaz azokat a „hivatalos” szereket, melyek az adott gomba ellen a leghatékonyabbak. (A körömgomba nagy fokú terjedését egyfelől maguknak a gombáknak az elszaporodása és agresszivitásuk növekedése, másfelől a bőr természetes védőfelületének a modern mosó- és tisztítószerekkel való felsértése okozza.)
     És csak ezután jöhet a belső baj, a beteg köröm, illetve annak a betegségnek a gyógyítása, mely a köröm megbetegedését előidézte. Ez pedig az alapos alkati kezeléssel – a salaktalanító, az alkati szer, és a miazmás terheltség elleni szerek alkalmazásával – történik.

Feltéve: 2012. március 12.


KORTIZON HELYETT HOMEOPÁTIA
A nátriumbikarbonát gyógyító hatása

IZÜLET- ÉS IZOMFÁJDALOMRA SZÓDABIKABBONÁTOS BOROGATÁST!

A klasszikus homeopátia elvekre épül, és ezek az elvek csaknem minden más gyógyászati eljárás elveinek ellene mondanak. Ezért nagyon kevés gyógymód van, mely összefér a homeopátiával. E kevés lehetséges gyógymód, illetve szer közül most egyre szeretném felhívni a figyelmet, és ez a szódabikarbóna. A szódabikarbóna (NaHCo3) régóta használt háziszer.

Németországban a Holste cég gyártja és árusítja a „Kaiser Natron” (für Küche, Haus und Reise; …fürs Wohlbefinden = konyha, ház és utazáshoz …a jó közérzetért) nevű termékét, mely mindenfajta adalékanyag nélkül tiszta nátriumbikarbonátot (más néven: nátrium-hidrogén-karbonátot) tartalmaz. (250 gr ára 2,80 €)
     A szerhez kapott brosúra számtalan alkalmazási lehetőséget felsorol. A szer hatása annak a tulajdonságának köszönhető, hogy a vizes oldatok pH értékét a savasról neutrális vagy enyhén alkáli oldalra tolja el, azaz semlegesít mindenféle savat. Élettani hatása még, hogy serkenti a vérkeringést.
     Ahogy a neve mutatja a Kaiser Natront tisztításhoz, főzéshez, mindenfajta házi munkához lehet használni. Kiterjedt alkalmazási területei közül itt csak azokat sorolom fel, melyeket a gyógyászatban használnak.

Első és legfontosabb segítséget az izületek és izmok görcseinél és fájdalmainál nyújt. Venni kell egy kisebb tálkát, például olyat, amilyet a salátákhoz szoktak használni. Félig meg kell tölteni langyos vízzel, majd bele kell szórni egy kiskanálnyi Kaiser Natront. Addig kell keverni (pl. ujjal), amíg fel nem oldódik. Ezután egy kis kendőt meg kell nedvesíteni a folyadékkal, és rá kell tenni a fájós pontra. Ha nagyobb terület fáj, meg kell próbálni a fájdalom kiinduló pontját keresni, és oda tenni a kendőt – ha ez nem lehetséges, akkor olyan nagy kendőt kell venni, mely az egész fájós részt befedi. Utána célszerű betakarni, vagy egyszerűen csak felöltözni. A ruha szorítása többnyire elegendő, hogy a kendőt a helyén tartsa, ha nem, akkor meg kell próbálni valahogyan rögzíteni. Erre főleg a térdnél van szükség, itt egy másik kendővel le kell kötni a vizes kendőt.
     Az én tapasztalatom az, hogy a fájdalom azonnal megszűnik, és utána még órákig nagyon kellemes érzést ad, amiért is én általában magamon hagyom a kendőt, és csak akkor távolítom el, ha lefekszem. Nekem két éve fájt a vezetéstől és a komputer előtt való munkától a jobb karom és vállam. A Kaiser Natron borogatástól ez a folytonos és egyre kellemetlenebbé váló fájdalom gyakorlatilag megszűnt. Ha ritkán mégis előjön, egyetlen borogatástól azonnal újra megszűnik a fájdalom. De ez történt a lumbágómmal, és az olykor meglévő térdfájdalmammal is.
     Azért ajánlom nagyon ezt a kezelési módot, mert ezekre a típusú fájdalmakra az orvostudomány kortizon-injekciókat ad, melyek nem gyógyítanak, csak a reakcióképességét csökkentik, ami végtelenül romboló hatással van a szervezetre. Ráadásul a kortizon készítmények – éppen a szervezet immunrendszerét blokkoló hatásuk miatt – gátolják a homeopátiás gyógyszerek hatását.

Az izületek és izmok fájdalmaira gyakorolt jótékony hatáson kívül még a következő panaszoknál érdemes használni a Kaiser Natront.
     A végtagok görcseinél be kell dörzsölni az érintett területet. A nátriumbikarbonátos lábfürdő segít a fájó, égő, elnehezült lábakon, a kádfürdő pedig az egész testen. Akinek nagyon izzad a lába, annak minden nap szórni kell egy kis nátriumbikarbonát port a cipőjébe, amit esténként el kell távolítani. Az átizzadt harisnyák mosószerébe egy evőkanál nátriumbikarbonát port kell szórni. Mivel a nátriumbikarbonát neutralizálja a fogak között maradt ételmaradékokat, használatával a szuvasodás is megelőzhető. Ezen kívül remek fogfehérítő. Eltünteti a szájszagot egy pohár nátriumbikarbonátos vízzel való alapos öblögetés. A protézist éjszakára nátriumbikarbonátos vízben kell tartani, hogy elveszítse kellemetlen szagát és ízét. Izzadság ellen a hónaljba nátriumbikarbonát port kell felvinni (vattával vagy kézzel). Puhává és frissé teszi az arcot a nátriumbikarbonátos meleg vízben való mosás, amit nem kell letörölni, hanem hagyni kell megszáradni. A hajat is lággyá teszi, ha hetente egyszer a samponhoz nátriumbikarbonátot adunk. Rovarcsípés esetén vízből és nátriumbikarbonátból készített pépet kell helyezni az égő és dagadt bőrre, a fájdalom és duzzanat azonnal megszűnik.

Végül a szódabikarbóna legismertebb gyógyító hatása: túl sok és nehéz vagy szokatlan étel fogyasztása után egy kávéskanál nátriumbikarbonát egy pohár vízben feloldva és elfogyasztva megszünteti a rosszullétet, telítettségérzetet vagy gyomorégést.

Ellentétben Németországgal, ahol a Kaiser Natront minden gyógyszertárban meg lehet vásárolni, Magyarországon a „szódabikarbóna a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében élelmiszernek minősül, ennek értelmében annak kiszerelése, illetve önálló termékként történő forgalombahozatala esetén, az élelmiszerek előállításának szabályai az irányadóak. Ezen jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy bármely formában a termék gyógyászati célú felhasználására hívja fel a figyelmet a gyártó”.

Emiatt szódabikarbonátot Magyarországon gyógyszertárakban nem lehet kapni, csak élelmiszerboltokban. Én a Horváth Rozi-féle 50 gr-os szódabikarbonátot tudom javasolni (ára kevesebb, mint 100 forint).

Feltéve: 2012. december 7.


CAUSTICUM ÉS MEDORRHINUM REUMÁS EREDETŰ FEJFÁJÁSRA

2006-ban évtizedek óta meglévő, a legenyhébb huzatra és hűvös éjszakák után reggelente jelentkező szaggató fejfájásomat egy adag Causticum D6-tal és a vele egyszerre bevett Medorrhinum 10M-mel (= C 10 000) – úgy tűnik, örökre – meggyógyítottam.

1999 őszétől, mióta saját magam kezelem magamat homeopátiával, szinte minden testi-lelki panaszomat sikerrel orvosolni tudtam, kivéve egyet: krónikus fejfájásomat. Éveken át sok szerrel próbálkoztam, többek között Causticummal (C30 potenciában) és a Medorrhinummal (vagy magas, vagy LM potenciában) is, de ez volt az első eset, hogy e két „komoly” szert egyszerre és ezekben a potenciában vettem be.

2006 nyarán egy barátnőm megkért, hogy keressem meg az alkati szerét. Először a testi tüneteit repertorizáltam, és az így felállított szer-sorrendben a Causticum előkelő helyet foglalt el. Ezután belefogtam a Causticum lelki és szellemi sajátosságainak az elemzésébe. Ehhez többek között Kent, C. R. Coulter és Chappell könyveit használtam.
     Miközben barátnőm személyiségi jegyeit kutattam, az következett be nálam, ami, gondolom másoknál is gyakran előfordul: Ha egy szer a látókörömbe kerül, a magam számára is megtetszik. Ehhez jött még, hogy a Causticummal való intenzív foglalkozásom idején fejem még a szokásosnál is jobban fájt.
     A Causticum tanulmányozása során a fejfájásommal kapcsolatban a következő testi-lelki rám illő tüneteket találtam: „Rosszabbodás hideg levegőre, léghuzatra”; „Nem tudja elviselni az igazságtalanságot.”

Miután megtaláltam barátnőm alkati szerét, a magam fejfájása miatt a Causticum után a Medorrhinum – minden hurutos megbetegedés első számú szerét – tanulmányoztam át újra. És ekkor Coulter fent említett könyvében e nozóda egyik (eredetileg Kenttől származó) sajátossága különösen felkeltette a figyelmemet: „Érzékeny a (hideg) levegő belélegzésére.” Ehhez a mondathoz én öntudatlanul hozzátettem a (hideg) levegő „szájon át való” belélegzésére, mivel ez időben jöttem rá, hogy éjszaka keletkező fejfájásaim többnyire nem is fejem megfázásából, hanem a szájon át való lélegzésemből adódhattak.
     Ezért aztán bevettem egy adag 10M-es Medorrhinum-t. De mivel az eltelt hét évben ezt már eddig is számtalanszor megtettem anélkül, hogy fejfájásom akár csak egy kicsit is javult volna, ezúttal ezzel egy időben mást is bevettem: mégpedig egy adag Causticum D6-ot. Azért ezt a potenciát, mert Causticum C30-cal már többször próbálkoztam, eredmény nélkül, viszont eszembe jutott, hogy a magyar orvosok számára a homeopátiával való foglalkozásuk kezdetén csak a C6-os potencia állt rendelkezésre, ezt tudták a Szovjetunióból beszerezni, és elmesélésük szerint, ez az alacsony potencia is hatott. Ezért döntöttem ezúttal a 30-as potencia helyett a házipatikámban szintén megtalálható D6 mellett (C6 nem volt).

Bár ismerek olyan személyt, akinél egyetlen adag homeopátiás szer azonnali és érzékelhető hatást vált ki, én magam ilyesmit eddig a pillanatig még nem éltem át. De most, életemben először, mihelyt elolvadtak a golyócskák a számban, a fejem lüktetése érezhetően csökkenni, feszültsége oldódni kezdett. És alig egy negyed óra múlva szaggató fejfájásomnak vége szakadt, és – most jön a lényeg – ami sokkal fontosabb, a hatásuk a mai napig, azaz hat évvel később is megmaradt!

E meglepő gyógyulás két kérdést vetett fel: 1. Miért hatott a Causticum jobban, mint az addig bevett szerek, melyek a repertóriumokban sokkal magasabb értékűek voltak fejfájásom sajátosságait illetően? 2. Játszott-e szerepet a gyógyulásban, hogy a két szert egyszerre vettem be?

A kérdéses pillanatig úgy véltem, hogy a fejfájásomat krónikus melléküreg-gyulladás okozza, mindig is ennek alapján próbáltam kezelni, de ebben a rubrikában a Causticum nem szerepel. Viszont Kent „Homöopathische Arzneimittel” című művében a Causticum-nál ezt írja: „Heves fejfájás, különösen kongesztív vagy lüktető. Csak ritkán bukkanunk idiopatikus Causticum-fejfájásra, rendszerint a test reumás és köszvényes megbetegedéseivel van összekötve.”
     Fejfájásom tehát nem hurutos, hanem reumás jellegű volt, és az eredetben való különbség döntő szerepet játszik a szerek kiválasztásánál! (Kent repertóriumában a Causticum nem szerepel a hurutos eredetű fejfájásnál, viszont a reumásnál két értékű.)

A második kérdésre, szabad-e két szert egyszerre beadni, álljon itt két neves homeopata szakvéleménye:
     Mathias Dorcsi professzor „Homöopathie heute” című könyvében, miután oldalakon keresztül magyarázza ő is, hogy egyszerre csak egy szert szabad beadni, könyvének a gyakorlattal foglalkozó részében az általa bemutatott példában (178. oldaltól 190. oldalig), egy fiatal lány esetében egyszerre két szert ír fel (Magnesium carbonicumot LM VI és LM XII-t és Tuberculinum D200-at) a következő magyarázattal: „a Tuberculinum D200-at a családi terheltség, a Magnesium carbonicumot pedig a páciens fő, jellegzetes tünetei miatt adtam.” (Persze megmarad a kérdés, hogy akkor e szempontról miért nem tett említést az elméleti részben, ott miért csak az unos-untalan ismételt szabályt hangsúlyozta?)
     J. Compton Burnett „Die Lebererkrankungen” című kötetében ezt írja (egy eset tárgyalásánál, melynek fő tünetei: vöröses bőr, hörghurut és köhögés): „A szereknek általában hosszabb időre van szükségük, hogy tényleg és tartósan gyógyíthassanak, és egy egész sor ilyen gyógyszert kell egymás után bevetni, egyiket a másik után, együtt egy olykor-olykor párhuzamosan mellettük futó nozódával, bár gyakran már egy vagy két szer elegendő.”

Mi ebből a levonható tanulság? Egy helyesen lefolytatott alkati kezelés után fennmaradó krónikus testi panaszt legjobban a tünetet lefedő szer (vagy organotrop szer) alacsony potenciájával és a vele együtt beadott, a tünet jellegének, eredetének megfelelő miazmatikus szer magas potenciájával lehet a legeredményesebben és legtartósabban meggyógyítani. Ha szerencsénk van, elég egyetlen egy ilyen kombináció, ha nem, akkor több, ahogy ezt Burnett javasolja. Különösen akkor jöhet ez a módszer szóba, ha a beteg egyébként már túl van a salaktalanításon és az alkati kezelésén.
     És még egy tanulság: a homeopátia mindig segít, és mindig szabályosan, még akkor is, ha ezeket a szabályosságokat elsőre nem ismerjük fel. Viszont, ha megfejtjük őket, a kezelt panasz természetéről is többet tudunk meg, ami jelentősen hozzájárul a beteg további eredményes kezeléséhez.

Feltéve: 2012. december 20.

Kiegészítés:

A homeopátia ugyan nagyon hatékonyon gyógyít – egyfelől azzal, hogy a jelentkező panaszokat elmulasztja, vagy hevességüket nagymértékben mérsékli, másfelől magára a betegségre való hajlamot is csökkenti. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy gyógyulásunk után nem kell tekintettel lennünk szervezetünk gyenge pontjaira. A homeopátiával azt érhetjük el, hogy az olyan „normális” esetekben, amikor korábban betegek lettünk, már nem leszünk betegek: De továbbra sem ajánlatos kiprovokálnunk a bajt. Tehát ha valaki hajlamos a megfázásra, akkor a megfelelő homeopátiás kezeléssel el lehet érni, hogy sokkal ritkábban fázzon meg, mint korábban. De ez nem jelenti azt, hogy könnyű ruhában járkálhat hideg téli napokon, mondván, neki most már semmi nem árthat meg. Nem, a kezeléssel csak azt éri el, hogy ha mindent megtesz saját egészsége érdekében, vagyis az időjárásnak és saját érzékenységének megfelelően öltözködik, nem lesz beteg.

Az én fent vázolt esetemben ez a szabály azt jelentette, hogy 6 évvel ezelőtti gyógyulásom óta soha többet nem aludtam úgy, hogy a szám elé ne húztam volna fel a takarót (nem feledve a döntő tünetet: érzékeny a hideg levegő szájon keresztül való belélegzésére). Ha nagyon-nagyon ritkán erről megfeledkeztem, nemsokára arra ébredtem, hogy a fejem megint kezd érzékeny lenni. Ilyenkor elég volt a takarót felhúznom az orromig és a kezdődő fájdalom azonnal megszűnt.
     Tanulság: a homeopátia mellett sem lehetünk meggondolatlanok, de ha ismerjük gyenge pontjainkat, és ezekre odafigyelünk, valóban panaszmentesek lehetünk.

Feltéve: 2012. december 31.


MOLLUSCUM CONTAGINOSUM GYÓGYÍTÁSA CAUSTICUMMAL

Egy levélíró küldte el nekem a következő fontos információt: „Ez egy olyan dolog, amit az interneten tálaltam, és habár homeopátiás gyógyításról szól, az itteni homeopátiás orvosunk nem ismerte, holott én már így két gyerekemet meggyógyítottam, szóval ki lett próbálva és leellenőrizve is. A molluszkumrol van szó. Először a fiamnak volt és bőrgyógyásznál voltunk vele többször is, de bármi, amit kapott, semmit nem ért, csak terjedtek el a kis testén a gennyes szemölcsök. Azt mondta mindenki, hogy a szervezetének kell leküzdenie, ami kb. 6-8 hónapig tart. Én nem hagytam annyiban, így találtam egy anyuka ajánlását, ami szerint Causticum C 200-t kell beadni, majd hét-tíz nap után egy adag Causticum C 1000-t. Két héten belül (de lehet, hogy még hamarabb) egyetlen kiütés nem volt a testén. Amikor a lányomnál ugyanígy kijött ez a fertőzés pár év múlva, eszembe jutott ez, és megrendeltem neki is. Természetesen nála is ugyanez történt.”

A levélben leírt betegség neve latinul: molluscum contaginosum vagy mollusca contagiosa, németül Dellwarze, magyar neve nincs, a német név fordítása kb. így hangzik: besüppedő szemölcs. A német név (és ennek magyar fordítása) azonban megtévesztő, mert a molluscumok nem szemölcsök, hanem vírus által okozott bőrelváltozások.

Lexikonban található leírása: „Vírusfertőzés okozta kicsi, félgömbszerűen kiemelkedő, középen besüppedő bőrelváltozás.”
     A szakirodalomban található leírása: „A verrucával rokon vírusfertőzés, amely a betegeknek csak bizonyos csoportjait támadja meg. 2-6 éves gyermekek testén elszórva akár 2-50 elváltozás is lehet. Rózsaszín-bőrszínű, sima, közepükön besüppedt papulák.” – „A felnőttek alhasán és ágyékán található molluscumok gyakran szexuális kontaktus során terjednek.”
     Vagy részletesebben: Gombostű-fejnyitől borsó-nagyságúig megnövő bőrszínű vagy sárgásfehér vagy pirosas hólyagocska, melynek felülete sokszor viaszszerűen fénylő, a konzisztenciája kemény. A közepén levő besüppedésnek van egy nyílása, amiből pépszerű fehér masszát lehet kinyomni. A molluscumok növekedése nagyon lassú.
     A molluscumok csoportosan helyezkednek el. Bár a test minden táján előfordulhatnak, felnőtteknél leggyakrabban a nemi szerveken, míg gyerekeknél a karokon, kezeken, ujjakon, a nemi szerveken és a felsőtesten találhatók. Dörzsöléses testi kontaktussal terjednek. Gyermekeknél különösen az atopiás dermatitisben (neurodermatitis) szenvedőkön, felnőtteknél a gyenge immunrendszerűkön, kortizon-terápián résztvevőkön és a HIV fertőzötteknél fordul elő.
     A páciensek legnagyobb részénél a bőrelváltozás 6-9 hónap múlva magától visszafejlődik, de több évig is megmaradhat. A „hivatalos” kezelés a papulák műtéti eltávolításából áll.

A Molluscum contaginosum gyakran szerepel Yves Laborde és Gerhard Risch DIE HEREDITÄREN CHRONISCHEN KRANKHEITEN = „Az öröklött krónikus betegségek” című könyvében. Laborde a tuberkulózis és a rák miazma jellegzetes tünetei között sorolja fel, de mivel még a hivatalos orvostudomány is nagy valószínűséggel a nemi betegségek közé sorolja, nem kizárt, hogy a szifilisz és a szikózis örökletes tünetei közé tartozik, erre mutat az is, hogy a 10 év alatti gyerekeknél gyakran fordul elő.

Bár a molluscum a szakirodalom szerint nem tartozik a szemölcsök közé, a levélíró saját és az interneten a kezelést leíró anyuka tapasztalata szerint, a Causticum, ami a szemölcsök egyik fő ellenszere, a speciális gyógyszere, mégpedig ritka, de nagy potenciájú adagolásban.
     A Causticum kétértékű anti-szikotikus és anti-szifiliszes szer, míg a tuberkulózis- és a rák-miazma elleni szerek között nincs felsorolva. De mivel mind a tuberkulózis, mind a rák a másik kettő, azaz a szifilisz és a szikózis kombinációja, nem meglepő, hogy a Causticum a másik két miazmánál is segít.
     Célravezető tehát a molluscumban szenvedő gyermekeknél a Causticumos speciális kezelés után egy anti-miazmás, elsősorban a tuberkulózis- és a rák-miazma elleni kúrát is végrehajtani, amennyiben a betegnél más tünetek is igazolják e miazmák meglétét.

Feltéve: 2015. június 12.


VISSZA




KEZDŐLAP         ÉRDEKESSÉGEK         HÍREK         SAJÁTVÉR TERÁPIA         ELMÉLETI HOMEOPÁTIA

GYAKORLATI HOMEOPÁTIA            ALKATI KEZELÉS            GALÉRIA            GYAKORI KÉRDÉSEK

LEGÚJABB FRISSÍTÉSEK            KERESÉS A HONLAPON            KAPCSOLAT            HASZNOS LINKEK