 |
 |
GYAKORI KÉRDÉSEK
|
BETEGSÉGEK – SZERVÁLASZTÁS
folytatása következik
ellen potenciált Digitalis-szal A migrénnel az a baj, hogy nemcsak nagyon sok embert kínoz, ráadásul már egészen fiatal korban, és sokszor egy egész életen át, hanem az, hogy nehéz gyógyítani még homeopátiával is. Mégha sikerül is az akut rohamok hevességét valamely fejfájás, illetve migrén elleni szerrel jelentpsen csökkenteni, magát a betegséget, mely a rohamok vissza-visszatérésében jelentkezik, olykor még alkati kezeléssel is nagyon hosszadalmas meggyógyítani. Imhäuser doktornő a migrénnél – csakúgy, mint a szénanáthánál – szintén olyan szert ajánl, mely a homeopátiával foglalkozó könyvekben nemigen szerepel. Pedig ismert jelenség, hogy a hivatalos orvoslás egyes szívgyógyszerei – e ritka esetben pozitív – mellékhatásként elmulasztják még az évtizedek óta fennálló migrént is. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Digitalis-t a hivatalos orvoslás is használja a szívpanaszoknál, Ezek után nem meglepő, hogy Imhäuser doktornő migrénes betegeit alacsony potenciájú Digitalis-szal gyógyította.
Imhäuser doktornő a leggyakrabban Digitalis D3-t, ritkábban D4-t írt fel, naponta 3-szor 3 cseppnyi adagot a nyelvre étkezések előtt. Megjegyzés: Tudomásom szerint Magyarországon a legalacsonyabb potencia, melyben Digitalis kapható, a D12 és CH 5. A Digitalis viszont azon szerek közé tartozik, melyekből az alacsonyabb potenciákra lenne szükség. Ezért azoknak, akiknek módjuk van külföldre utazni, ajánlott beszerezni ilyet, a legjobb a Digitalis D6. De addig is, amíg ezt megtehetik vagy azok, akik nem tudnak külföldre utazni, az itthon kapható potenciák is kielégítően segítenek. A fotón a Digitalis purpurea, azaz a piros gyűszűvirág látható. A Digitalis homeopatikus gyógyszert a növény friss leveleiből készítik. Feltéve: 2011. június 9.
APOPLEXIA – GUTAÜTÉS, STROKE szélütés, szélhűdés, agyvérzés, azaz az agyi inzultusok – esetén „A homeopátiának egyik hatalmas előnye, hogy bizonyos fokig függetlenné teszi az embereket, kiszolgáltatottságukat csökkenti. Nem kell minden panaszukkal azonnal orvoshoz rohanni, méregdrága gyógyszereket beszedni, melyeknek ráadásul súlyosan károsító mellékhatásaik vannak. Magunk és környezetünk gyógyításához egy-két jó könyv, néhány alapvető homeopatikus gyógyszer, azaz házipatika, egy kis bátorság és elszántság kell csupán” – írtam A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA című könyvben. Ezen állítást kiválóan bizonyítja egy minap történt esemény. A homeopátia nagyszerű gyógyító ereje a legfeltűnőbben a hirtelen fellépő bajok, sérülések, ijedtségek, megfázások, szívpanaszok, agyvérzések (illetve egy agyi ér elzáródása) esetén mutatkozik meg. Ezt példázza ragyogóan a következő eset.
Az alaposabb kórházi kivizsgálás után kezelőorvosa csodálkozását fejezte ki, hogy a nyilvánvaló agyi inzultus ellenére a folyamat ahelyett, hogy rosszabbodott volna, nem csak megállt, de nagyon gyorsan javul.
A fenti esetben a homeopatikus szereknek több funkciója is volt. Egyfelől lehetővé tette az azonnali reagálást. Ez az ilyen típusú bajoknál a legfontosabb. Akármilyen gyorsan jön ki az orvos, nem tudja helyettesíteni azt a segítséget, amit az állandóan magunknál tartott homeopatikus elsősegélyszerek – elsőnek is az Aconitum és az Arnika – jelentenek. Másodszor óriási lelki segítséget ad, hogy ha megtörténik a baj, nem vagyunk tehetetlenek, addig is tudunk valami észszerűt csinálni, amíg megérkezik az orvos.
Végezetül megadom az agyvérzés, gutaütés legfontosabb homeopatikus szereit. Aconitum és Arnika mindig mindenkinél hat, ezeket kell azonnal beadni: A fotón az Arnica montana, melynek óvatosan megszárított és porrátört gyökeréből készül a homeopatikus gyógyszer. A növén magyar neve árnika. Feltéve: 2011. június 14.
illetve nincs nálunk homeopatikus elsősegélycsomag?
A most következő megtörtént eset azt mutatja be, mi történik, ha a jelenlevők nem tudják, mit kell vészhelyzetben tenniük. Ez előfordulhat akkor, ha nem ismerik fel a bajt, illetve nem tudják felmérni annak súlyosságát, de nagyon sokszor azért fordul elő, mert nincs lehetőségük helyesen reagálni, éppen, mert nem ismerik a homeopátia ilyen irányú előnyeit, vagy ha ismerik is, nem tartanak maguknál homeopatikus elsősegély szereket. Egy nő mesélte a következő történetet: „Egy kerti-partin egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Kapott egy másik tányér ételt, és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Másnap felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét még az éjjel kórházba vitte, ahol nemsokára elhunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudtuk volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.”
Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha a következő kéréseket teszi fel az illetőnek: Ha az illetőnek e kérések teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívni kell a mentőket! De addig is első legyen, hogy beadjuk az Aconitum D30-at, majd Arnika D30-at. És ha ismerjük az illető nyugtatószerét, akkor azt is (ha nem ismerjük, de van Ignatia kéznél, akkor azt be lehet adni). Mire a kórházba érnek nagyon sokat javulhat a beteg állapota! Feltéve: 2011. június 26.
Allergiának nevezzük azt a készséget, hogy egy vagy több idegen anyag (allergén) behatására allergiás betegség (tünetcsoport, reakció) keletkezik. Azaz az allergia tulajdonképpen az immunrendszer tévedése. A környezet ártalmatlan anyagaira (pl. virágpor) a szervezet úgy reagál, mintha azok veszélyesek lennének, és ellenanyagok (antitestek) termelését indítja be ellenük. Bár ezek az anyagok önmagukban nem veszélyeztetik a szervezetet, bizonyos egyének immunrendszere mégis kóros reakcióval válaszol rájuk.
Az allergiás hajlam öröklődik. A genetikai örökség és a környezet együttes hatása alakítja ki később az allergiás betegséget. Ez azt jelenti, hogy az allergia nem akut betegség, következésképpen nem lehet csak a tüneteket kezelni, mert ezzel maga az alapbetegség, azaz az allergiára való hajlam, és ami emögött a hajlam mögött a mélyben meghúzódik nem szűnik meg. Az allergiát ezért kell krónikus betegségként kezelni, és mint ilyent – mint minden krónikus betegséget – legeredményesebben és legmegbízhatóbban, de főleg mellékhatások nélkül, homeopátiával kezelni. Az allergia a modern kor betegsége, régen szinte teljesen ismeretlen volt, most viszont egyre több ember lesz allergiás, és egyre több anyag vált ki allergiás reakciókat. Mivel e betegség, mára népbetegség, a modern kor terméke, logikus az a következtetés, hogy a modern kor jellegzetességei okozták: a rengeteg szintetikus anyag, a szintetikus gyógyszerek.
Napjainkban az allergia leggyakoribb megjelenési formája a szénanátha néven ismert tünetegyüttes.
Szezonális allergiát okozó allergének:
Egész évben tartó, folyamatos, vagy visszatérő allergiás nátha, melyet házon belüli allergének váltanak ki, pl.:
Foglalkozással kapcsolatos allergiát okozó anyagok:
A szénanátha homeopátiás kezelése Napjainkban az allergia leggyakoribb megjelenési formája a szénanátha néven ismert tünetegyüttes. Lassan nincs olyan család, ahol valaki ne szenvedne ettől a kellemetlen betegségtől. Becslések szerint Magyarországon csaknem 2 millió, azaz minden ötödik embernek vannak erősebb-gyengébb szénanáthás tünetei.
A szénanáthát vagy allergiás náthát a nyálkahártyára kerülő idegen anyagok (virágpor, házipor, állatszőr, stb.) váltják ki. Jellegzetesen orrdugulással, tüsszögéssel, könnyezéssel, szemviszketéssel jár. Az allergia következtében csökken a beteg szaglása, köhögés, nehézlégzés léphet fel.
Nem túlzás azt mondani, hogy a szénanátha a homeopátiában az egyik legnehezebben kezelhető betegségnek számít, mégpedig nem csak azért, mert krónikus betegségként alapos alkati kezelést igényel, hanem azért is, mert tünetei csaknem mindenkinél egyformák, azaz nincsenek feltűnő, csak az adott egyénre érvényes jellegzetességei. A homeopátiás szer kiválasztásához pedig ezek a különleges tünetek nélkülözhetetlenek. Ezért van, hogy a szénanátha tüneti kezelését gyakran még a klasszikus homeopátiát alkalmazó orvosok is úgynevezett komplex szerekkel folytatják (olyan homeopátiás szerek, melyekben több szer található, és nem egyénre szabott módon történik a kiválasztása), ami pedig nem felel meg a homeopátia szabályainak. Mindezek ismeretében nő meg a sajátvér-terápia, sajátvér gyógyszer jelentősége, melyet A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA – BIZTOSAN, TARTÓSAN, OLCSÓN, MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL című könyv és ez a honlap mutat be.
Ez a kezelés se nem tüneti, se nem alkati kezelés, mégis a klasszikus homeopátia szabályait követi, teljesen „egyénre szabott” és éppen ezért ígér sikert. A homeopátia elve ugyanis azt mondja, hogy a betegségek kezelésénél az egzakt similiumot, vagyis a leghasonlóbb szert kell megkeresni és alkalmazni. Nos, az allergia – ahogy fentebb szó volt róla – a vér-összetétel „téves” megváltozása miatt jön létre. Tehát a baj okozója magában a vérben van. A sajátvér gyógyszer így a lehető leghasonlóbb gyógyszer minden olyan esetre, amikor a vér-összetétel megváltozása áll a betegség kialakulásának hátterében. Ezen a honlapon olvashat a sajátvér-terápiáról, amit önmagának könnyen, olcsón elkészíthet. Ettől a terápiától csodás, tartós gyógyulást kap! Pontos leírását megtalálja A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA – BIZTOSAN, TARTÓSAN, OLCSÓN, MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL című könyvben. A szénanátha gyógyításáról, illetve a sajátvér gyógyszer előállításáról a SAJÁTVÉR TERÁPIA és a GALÉRIA oldalakon olvashat. Feltéve: 2011. június 27.
Az állandó kamillatea-ivás hatása, azaz ártalmatlan-e a természetes gyógynövények tartós fogyasztása? Írta: Gerhard Risch
Minden gyógyszerként bevett szer kivált valamilyen hatást. Ha egy gyógyszert tartósan adagolnak, akkor annak hatása alól az életerő nem tudja kivonni magát. A tartós gyógyszerszedés ingere kizökkenti az életerőt egyensúlyából, és krónikus betegség alakul ki.
Sokan vannak, akik büszkék arra, hogy csak tiszta növényi kosztot fogyasztanak, vagy csak természetes gyógynövényeket szednek, holott ezek ugyanolyan károsak lehetnek, mint némely kémiai szer.
Ezen eset óta sok mindent, amit az emberek fogyasztanak, legyenek bármilyen hangosan hirdetett „természetes gyógynövények”, nem tartok ártalmatlannak. Különösen akkor nem azok, ha tartósan, szünet nélkül szedik. A képen a Matricaria chamomilla, magyarul orvosi székfű látható. A friss, virágzó növényből készül a Chamomilla nevű homeopatikus gyógyszer. Feltéve: 2011. július 1.
Esetleírások Gerhard Risch Homöopathik című könyvéből Az ELMÉLETI HOMEOPÁTIA oldalon, „A homeopátia elve” című cikkben leírt elvi megállapítások a gyakorlatot a következő módon befolyásolják: 1. Betegség esetén nem a legfontosabb és nem a legelső teendő a kórokozók leküzdése. Következésképpen az antibiotikumok nem a helyes utat jelentik. Mindenki előtt ismert, hogy gyakran a betegség a kórokozók megsemmisítése után is fennmarad, illetve a páciens nem lesz egészséges. Gyakran éppen az antibiotikumos kezelés vezet egy krónikus betegséghez, kóros állapothoz, melyet a homeopátiában elnyomás-szindrómának neveznek. 2. Miként a talajnak árt, ha a gyomot mérgező gyomirtóval irtják ki, úgy okoz kárt az emberi szervezetnek, ha antibiotikummal árasztják el. Pont akkor, amikor a szervezetnek minden erejére szüksége volna betegsége legyőzésére, e szerekkel még további károkat okoznak neki. Ezért még a fertőzéses megbetegedésekkor is ott kell beavatkozni, ahol a baj elkezdődött, nevezetesen a szervezet irányító központjában (az életerőnél). És pontosan erre képes a homeopátia! Ennek bemutatására álljon itt három példa (az elsőt James Kent mesélte el saját praxisából, a másik kettő Gerhard Risch orvosi tapasztalata), majd ezeket követően Hugo Ohntrup sebész szakorvosnak az antibiotikumos kezelésről írt szakvéleménye.
Ételmérgezés ellen Podophyllum
Akkor történt, amikor a környéken ételmérgezés (valószínűleg szalmonella-mérgezés) dúlt. Egy nap egy fiatal anya karján hozta gyermekét a rendelőmbe, aki úgy nézett ki, mint akinek már nincs sok ideje hátra. Miközben anyja karján feküdt, vékony, sárgás, bűzős bélsár csorgott a szőnyegemre. A szag borzasztóan átható és undorító volt, maga az ürülés olyan bőséges, hogy az anya megjegyezte, nem tudja elképzelni, honnan jöhet ennyi egy ilyen kis gyerekből. Néhány Podophyllum C30 bogyót tettem a gyerek nyelvére, és hazaküldtem őket. A Podophyllum hasmenés tünetei: rendkívül kellemetlenül, áthatóan bűzős bőséges, vizes, nyákos, sárgás, fröcskölő hasmenés, főleg kora reggel és nyári napokon, melyet fájdalom, gyomorkorgás, erős bélhangok előznek meg. A fájdalom hason fekve csökken, de újabb hasmenést vált ki. Leggyakrabban ételmérgezés vagy sok nyers gyümölcs fogyasztása után jelentkezik. Gyomorégéssel, émelygéssel, hányással kísért fejfájás is kísérheti. (A fordító megjegyzése: Jó lenne tudni, hogy hány ember életét menthették volna meg, vagy a megbetegedettek, de életben maradtak közül hánynak nem kellene maradandó mellékhatástól – pl. veseelégtelenségtől stb.– szenvednie, ha a mostani [2011 nyáreleji] németországi ételmérgezést homeopátiával, Podophyllum homeopátiás gyógyszerrel kezelték volna súlyos antibiotikumok helyett?) A fotón a Podophyllum peltatum, magyarul: májusi alma növény látható, melynek szárított kivonatából készül a Podophyllum homeopátiás gyógyszer.
Streptococcus fertőzés (orbánc) ellen Pyrogenium
Ez az eset azért volt számomra (Gerhard Risch írja) annyira drámai, mert első gyerekemmel történt, aki életveszélyes streptococcus fertőzést kapott. A diagnózis egyértelmű volt: orbánc (erysipelas).
És még valami nagyon érdekes, meglepő dolog történt. Miután az orbánc eltűnt, a fiúnk elkezdett beszélni! Bár korához képest jólfejlett, erős, értelmes, akaratos gyerek volt, de beszélni nem tudott. Csak néhány érthetetlen szó, gügyögés hagyta el eddig ajkát, most azonban egyik pillanatról a másikra folyékonyan és rendes mondatokban elkezdett beszélni. A fotón egy orbánc látható, a nyíl a kis sérülésre mutat, melyből a vérmérgezés elindult.
Tüdőgyulladás ellen Bryonia
Egyik délután felhívott egy kolleganőm, és elmesélte, hogy 11 éves fia két nappal azelőtt lázas betegen ment haza az iskolai kirándulásról. Másnapra a láza 39,5 fokra emelkedett, és mivel ehhez még száraz köhögés és világosan kivehető orrcimpa-vibrálás (az ú. n. orrcimpa-légzés) párosult, kihívta a gyermekorvost, aki minden kétséget kizáróan tüdőgyulladást állapított meg, és otthagyott egy csomag antibiotikumot, melyet – szerinte – a fiúnak feltétlenül be kell vennie. Csakhogy a szülők semmiképpen nem akarták antibiotikummal kezelni gyermeküket, ezért hívtak fel engem.
Ezek után közösen összeállítottuk a gyermek tüneteit: A fotón a Bryonia alba, magyarul: fehér földitök látható, egy kuszónövény, mely fákra, cserjékre kapaszkodik fel. Ebből készül a Bryonia nevű homeopátiás gyógyszer.
Fogorvosi kezelés után homeopatikus gyógyszer-koktél (Ez az eset nem Gerhard Risch, hanem a saját tapasztalatomat meséli el.)
Fogorvoshoz menés előtt érdemes minden esetben, akár húzásról, akár tömésről van szó, Arnika C30-ból egy vagy két adagot bevenni.
A receptet illedelmesen átvettem, zsebre tettem, majd hazajöttem. Mivel már a fogorvosi látogatás előtt bevettem Arnikát a sebem egyáltalán nem vérzett és alig fájt. Otthon elővettem egy 2 deciliteres poharat, megtöltöttem vízzel és a következő gyógyszerekből 5-6 bogyócskát szórtam bele: Arnika C30, Calendula D4, Ledum C12, Symphytum D6, Staphisagria C30. (Azért pont ezekből a potenciákból, mert ezek voltak itthon – más, ezekhez hasonló potencia is megfelelt volna.) Az orvos öt napig akarta velem szedetni az antibiotikumot. Én a fenti kezelést három napig folytattam, a felhasznált szerek mind beletartoznak a homeopatikus elsősegélycsomagba, úgy hogy se pénzt nem kellett kiadnom, se antibiotikummal nem kellett szervezetemet fölöslegesen bombáznom.
Ezen érdekes, számos embernek meglepő, de a homeopátiát már ismerők számára természetes, mindennapi esetek bemutatása után, álljon itt egy részlet Hugo Ohntrup sebész szakorvos, majd homeopata háziorvos a „Homeopátia és keresztény hit – Összeegyeztethető?” című magyarul nemrég megjelent könyvének
című fejezetéből:
Egyre nőtt bennem a lappangó elégedetlenség azzal szemben, ami az egészségessé válás terén elérhető volt, annak ellenére, hogy minden diagnosztikai és terápiás eszköz rendelkezésemre állt. Az örök derékfájás „keresztje”, az allergiák elharapózása, a fertőzési hajlam halmozódása, bronchitis és asztmaproblémák – ezeket legtöbbször csak rövid időre sikerült enyhíteni, hamarosan újra visszaállt a régi állapot. A betegek valahogy így nyilatkoztak: „Doktor úr, ez így nem mehet tovább. Nincs még valami más, még akkor is, ha nem fizeti a betegbiztosító?” És megtapasztaltam, hogy kisbuszos utakat szerveztek, melyek során a páciensek egy olyan kollegához vitették magukat, aki alternatív módszereket alkalmazott.
Ez egy antibiotikum bevételének példáján vált világossá számomra. Ugyanis egyetlen penicillintablettával a billió testsejt mindegyikére, mindegyikére ötszázezer molekula penicillin jut. Egy fájdalomcsillapító tabletta esetében a kis molekulák miatt ez a szám ötmillió.
És amikor elképzeltem, hogy egy ilyen hibás sejtelfajulás elősegítheti a rák kialakulását, vagy hogy akár egy nemi sejt megváltozhat, és az örökítőanyag károsodhat, beláthatatlan következményeknek láttam kitéve magam és pácienseimet.
Amit itt a szerző, egy orvos leír, valójában nem más, mint annak a magyarázata, hogy a modern betegségek, elsősorban a krónikus betegségek és a rák, feltehetően a gyógyszerek mellékhatásai!
Ha megfigyeljük a környezetünket, sok ismerősünknél látjuk, hogy hihetetlen mennyiségű gyógyszert szednek, mégis egyre betegebbek lesznek, egyre több új nyavalya gyötri őket. A múltkor barátnőmet, akinek sok panasza van, megkértem, hogy tegye ki az asztalra az összes gyógyszert, amit szed. Végeláthatatlan sorban hozta a különböző gyógyszeres csomagokat. A legtöbbjükön olyan figyelmeztetés állt, hogy egymagában is súlyos veszélyt jelenthet a szedése. És ő ezeket mind így együtt szedte! Nem csoda, hogy hónapról hónapra újabb tünetek jelentkeznek nála, egyre kellemetlenebbek, úgy hogy most már egyébként remek kedélye is elromlott. Ami a legérdekesebb, hogy ennek ellenére nem hagyja abba az orvoshoz járást és a gyógyszerszedést. Azt hiszem, az emberek nem meggyógyulni akarnak, hanem fájdalom nélkül élni, és hogyha ezt kábítással érik csak el, az sem baj. Tenni önmagukért, kicsit megerőltetni magukat, legalább annyira, hogy nem automatikusan kapják be a gyógyszert, hanem megfontoltan, a szabályokat betartva, ahogy a homeopátiában kell, nos, ez már sokakat megerőltető feladat elé állítja.
Mint már a honlap más helyén szó volt róla, az téves elképzelés, hogy az alkati szer egész életünkben minden problémát meg tud oldani. Mikor egy társaságban a homeopátiára esett a szó, egy hölgy gúnyosan nevetett, és a homeopátia „ostobaságának” bizonyítására ezt a történetet mesélte el: egyik ismerőse gyermekének a lábujján körömgomba jelent meg, és amikor ő segíteni akart, ismerőse kijelentette, hogy homeopátiás szerrel majd maguk megoldják a problémát. „Egy kicsi bogyóval el akarja tüntetni a körömgombát, micsoda ostobaság”, fejezte be meséjét a hölgy. Nos, a körömgombát – úgy gondolom – valóban nem lehet egyetlen bogyóval eltüntetni. Hogy miért? Magyarázatképpen álljon itt elsőnek egy nagyon híres és nagyon sikeres angol homeopata, J. Compton Burnett írása „Die Wechseljahre der Frauen” (A nők változókora) című könyvéből, melyet ugyan ő Hahnemann pszóra-tanáról írt, de most annak bizonyítására idézem, hogy bizonyos akut, helyi bőrtüneteket nem lehet Hahnemann, a homeopátia atyja által felállított alapelv bigott alkalmazásával kezelni.
A Hahnemann-i pszóra-tan újrafogalmazása
… Amikor én elkezdtem homeopátiával gyógyítani, egyszerűen elfogadtam a pszóráról szóló tanítást, és a legkomolyabban elhittem, hogy Hahnemann szigorú követői a rühöt dinamizált szerrel gyógyítani tudják, ezért én is megpróbáltam ezt utánuk csinálni.
Hahnemann tételét a következőképpen szeretném újrafogalmazni: A rühöt nem lehet dinamizált gyógyszerekkel meggyógyítani, és ezért a rühatkákat minél hamarabb meg kell ölni; de ezt dinamikus módon nem lehet megtenni. A rühatkákat egyszerre kell elpusztítani. De nem a rühvel együtt meglévő, az atkák által csak felszínre hozott konstitucionális kiütésekről beszélek. Nem állítom, hogy az atkák nem tudják megmérgezni a vért – valójában azt hiszem, hogy igenis képesek erre, és ezért kell őket kénnel azonnal elpusztítani. De – és ez nagyon fontos –, ha az atkák a kiütést egy már meglévő állapotból hozzák elő, akkor ezt a kiütést nem szabad külső eszközökkel eltüntetni.
Ha a rüh-betegséget a körömgombával és az rüh-atkákat a gombával helyettesítjük be, akkor megkapjuk a választ arra, hogy miért nem lehet a körömgombát homeopátiás szerekkel belsőleg eltüntetni. A gomba kívülről jön, és azért tud megtelepedni, mert a köröm beteg. A köröm betegsége a belső betegség, a kezdeti probléma, és erre kívülről telepszik rá a gomba. Tehát ahogy Burnett megtapasztalta és leírta, először a kívülről jött bajt kell külső módszerekkel elpusztítani, és csak utána lehet a belső bajt potenciált homeopatikus szerekkel meggyógyítani. A körömgomba külső elpusztításához a reklámokban mutatott szerek közül én a Canespro és Canesten plus készítményeket tudom ajánlani. Az előírt alkalmazással kb. két hét alatt a körömgombát el lehet pusztítani. A lényeg az, hogy feltétlenül kívülről kezeljük, tehát semmiképpen nem antibiotikummal. És csak ezután jön a belső baj, a beteg köröm, illetve annak a betegségnek a gyógyítása, mely a köröm megbetegedését előidézte. Ez pedig az alapos alkati kezeléssel – a salaktalanító, az alkati szer, és a miazmás terheltség elleni szerek alkalmazásával – történik. Feltéve: 2012. március 12.
|
1970 körül ezt írta erről az igen kellemetlen panaszról: 
Három nappal ezelőtt egyik ismerősöm édesanyja ébredés után elesett, nyelve lebénult, szívműködése vészesen legyengült. A fia – aki sejtette, hogy kezdődő agyvérzésről van szó – elsőnek Aconitum D30-at, majd Arnika D30-at adott neki. Ezután beadta neki a szokásos homeopatikus nyugtató szerét is (ez nála az Argentum nitricum), majd ő maga is bevette saját homeopatikus nyugtatóját, hogy ne essen pánikba, és nyugodtan tudjon intézkedni. Az idős hölgy állapota azonnal javulni kezdett, ha eleinte még akadozott is a nyelve, de már érthető volt, amit mondott. (Mire pár órával később a kórházba került, nyelvbénulása teljesen megszűnt.) 
Az allergiás reakciók helyi jelenségeihez általános tünetek is társulhatnak, mint rossz közérzet, émelygés, bágyadtság, hőemelkedés. 
Az allergia nem az akut, hanem a krónikus betegségek közé tartozik. Az akut tünetek mögött ott a krónikus réteg, mely a veleszületett hajlam, azaz genetikus örökség, a környezet és a saját immunrendszer gyengeségének együttes hatására alakul ki. 
Egy 23 éves nőről volt szó, akinek évek óta borzalmas gyomorgörcsei voltak, melyek a nap bármely órájában felléphettek. Minden csak elképzelhető vizsgálatot végrehajtottak már nála, anélkül, hogy a betegségének legkisebb okát megtalálták volna. Ezért a legkülönlegesebb diagnózisokat állították fel, melyekre a legkülönbözőbb gyógyszereket adták, de semmi sem segített. Csonttá aszott, napjait teljes letargiában töltötte, állandóan ideges volt, és a fájdalmakat egyre nehezebben tűrte. Állapotán a homeopatikus gyógyszerek sem változtattak, egészen addig, amíg a harmadik találkozáskor meg nem említette, hogy egy felvilágosult, nagyon egészségesen élő családból való, ahol reggel, este, és ha szomjas volt, csak egyetlen folyadék létezett: a kamillatea. 
Mivel a gyerek már nagyon rossz állapotban volt, megkínzott, beesett, hullaszerű arccal, nem voltam biztos benne, hogy a gyógyszer még hatni tud. Ezért nagyon megörültem, amikor másnap a nagymama arról számolt be, hogy a gyerek reggelre teljesen rendbe jött. A kisgyermeknek semmilyen más szerre nem volt szüksége a teljes gyógyuláshoz! 
fokot mutatott. Kihívtuk a gyerekorvosunkat, egy tapasztalt öreg homeopatát, aki azonnal jött, de nem talált semmi kórosat. A tüdők tiszták voltak, a fülek, a has tünetmentesek – de fontos megjegyeznem, hogy a tipegőt csak combig hajtottuk le, vagyis nem vettük le teljesen a gyerekről. Az orvos tanácstalanságában Aconitumot és Belladonnát adott, két olyan szert, melyet különösen gyermekeknél a hirtelen fellépő panaszoknál – nem helyesen – rutinszerűen alkalmaznak. 
Meg kellett tanulnom a beteg szervezet által küldött jeleket másképp értelmezni, újra „megérteni”. Ez azt jelentette, hogy egy tünet mindenekelőtt jel, és nem maga a betegség. Tehát arról volt szó, hogy alkalmas és megfelelő szerekkel és intézkedésekkel kell reagálni a jelekre, és ezzel támogatni az öngyógyulás képességét. Ezzel szemben beláthatatlan következményei vannak, ha a betegség jeleit gyógyszerekkel akarjuk megszüntetni és a lehető leggyorsabban megszabadulni tőlük.